Báthory Zoltán - Falus Iván (szerk.) (1997): Pedagógiai lexikon 1-3. Keraban, Budapest
Báthory Zoltán (1991): Didaktika, oktatáskutatás. Új Pedagógiai Szemle,. 7–8.;
Báthory Zoltán 2000: A maratoni reform (1. rész) . - In: Iskolakultúra, (10. évf.), 10. sz., 45-60. p.
Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.) (1997): Pedagógiai lexikon 1-3. Keraban, Budapest
Báthory Zoltán (1991): Didaktika, oktatáskutatás. Új Pedagógiai Szemle. 41, 7–8, 49-56.
Báthory Zoltán (2000): A maratoni reform (1. rész). Iskolakultúra. 10, 10, 45-60.
Biró Zsuzsanna (szerk.) (2002): A magyar oktatáskutatás térképéhez. OI könyvtára D5523, Kézirat, Budapest
Biró Zsuzsanna Hanna (2009): A magyar neveléstudományi kommunikáció jellemzői (1997–2006). Összehasonlító tudományszociológiai elemzés, avagy kísérlet egy nemzetközi kutatás adaptációjára. Magyar pedagógia 119, 1, 49–76.
Bourdieu, Pierre (2005): A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat, Budapest
Csapó Benő (2004): A tudásvagyon újratermelése. Magyar Tudomány. 165, 11,1233-1239.
Csapó Benő (2001): Neveléstudomány az ezredvég Magyarországán. Iskolakultúra,. (11. évf.), 2. sz., 40-44. p.
Educatio (2001): "Oktatás, politika, kutatás." Educatio. 10, 1, 3-216.
Falus Iván (1982): A pedagógia rangja és színvonala. Pedagógiai szemle. 32, 1, 50-56.
Falus Iván (2001): Van-e az oktatásnak elmélete? Iskolakultúra. 11, 9, 52-55.
Fényes Hajnalka – Kozma Tamás – Tornyi Zsuzsa (2007): Negyvenheten. Gyorskép a neveléstudósokról. Educatio. 16, 3, 418-433.
Forray R. Katalin – Polónyi István: (2001): Mindig a másik oldalon. Educatio.10, 1, 103-109.
Géczi János (2003): A pedagógiai sajtó szerepvállalásai a hazai neveléstudományban. Iskolakultúra.13, 8, 53.
Géczi János (2006): A magyar szocialista pedagógia kialakulása és első évtizedei. Magyar Tudomány. 167, 10, 1292-1294.
Golnhofer Erzsébet (2006): Rendszerváltások a tudomány legitimációjában. In: Szabolcs Éva: Pedagógia és politika a huszadik század második felében. Budapest, 9-28.
Golnhofer Erzsébet (2007): Az átalakuló pedagógusképzés és a neveléstudomány. Pedagógusképzés, 5, 4, 45-49.
Halász Gábor (2001): Kutatás, politika, szakértő. Educatio. 1, 110-124.
Hrubos Ildikó (2002): "Az oktatást kutató diplomás." Educatio. 11, 2, 253-266.
Hrubos Ildikó (2001): A neveléstudomány területén tudományos fokozattal rendelkezők társadalmi helyzete és szakmai pályafutása (kéziratos kutatási beszámoló). Felsőoktatási Kutató (Oktatáskutató) Intézet, Budapest
Karády Viktor (2000): Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás? Educatio. 9, 2. 239-252.
Kelemen Elemér (1992): A magyar tudományos akadémiai és a neveléstudomány. Magyar Pedagógia, 100, 2, 119-130.
Kozma Tamás (2001): Pedagógiánk paradigmái. In: Csapó Benő - Vidákovich Tibor (szerk.) (2001): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 23-38
Kozma Tamás (2004): Quo vadis, paedagogia? Egy tudományos közösség önmeghatározási kísérletei. Magyar Tudomány. 164, 11, 1217-1224.
Kozma Tamás (2001): Oktatás és politika: rendszerváltó viták. Iskolakultúra. 11, 2, 63-72.
Lukács Péter (szerk.) (2002): A magyar oktatáskutatás térképéhez. OI könyvtára D5524, Kézirat, Budapest
Lukács Péter (2001): Kutatás vagy politikaformálás? Educatio. 10, 1, 94-102.
Mann Miklós (2004): Középiskolai tanárok és képzésük a 19. század második felében Iskolakultúra. 14, 6-7. 166.
Mihály Ottó (1991): Nevelésfilozófia, neveléselmélet (1948-1990). Új Pedagógiai Szemle. 41, 7–8. 25-32.
Nagy Mária (2001): HERA: Egy önmeghatározási kísérlet. Educatio. 10, 1, 80-93.
Nagy Péter Tibor (1998): "Csináld magad" lexikon. Educatio. 7, 1, 206-208.
Nagy Péter Tibor (2001): Interjú Ferge Zsuzsával és Kozma Tamással. Educatio. 10, 4, 697-704.
Nagy Péter Tibor (2007): Négy lehetséges kutatás a felsőoktatókról. Educatio. 16, 3. 434-452.
Nagy Péter Tibor (2009): Történészdiplomások a két világháború között. Magyar tudomány. 170, 2, 143-152.
Németh András – Pukánszky Béla (1997): Paradigmatikus irányzatok a magyar neveléstudomány fejlődéstörténetében. Magyar pedagógia. 97, 3-4, 303-317.
Németh András (2001): A pedagógia egyetemi tudomány jellegének kialakulása és intézményesülése a pesti egyetemen. Magyar pedagógia. 101, 2, 213-238.
Németh András (2002): A hebartianizmus recepciója a pesti egyetemen. Iskolakultúra. 12, 5, 5-17.
Németh András (2007): A modern középiskolai tanári és tanítói szakmai tudástartalmak kibontakozásának történeti folyamatai. Pedagógusképzés. 5, 1-2, 5-26.
Németh András (2009): A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a 18-20. században. Educatio. 18, 3, 279-290.
Németh András (2008): A néptanítói tudás konstrukciója. Az elemi népoktatás enciklopédiájában (1911-1915). Iskolakultúra. 18, 5-6, 86.
Németh András – Biró Zsuzsanna Hanna (2009): A magyar neveléstudomány a huszadik század második felében. Gondolat kiadó, Budapest
Pukánszky Béla (1998): Enciklopédia néptanítóknak. Educatio. 7, 1, 202-205.
Pukánszky Béla (2010): Pedagógiatörténeti témák színgazdagsága az Országos Neveléstudományi Konferencián. Iskolakultúra. 20, 3, 30.
Sáska Géza (2001): „Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el!” Iskolakultúra. 11, 2, 45-62.
Sáska Géza (2008): Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után I. Beszélő. 13, 1, 39-49.
Semjén András (2001): Az oktatásgazdaságtan és oktatásfinanszírozás kutatásának két évtizede. Educatio. 10, 1, 61-79.
Setényi János (2001): Politika és oktatáskutatás Magyarországon. Educatio. 10, 1, 3-14.
Szabolcs Éva (1995): A pedagógusképzés tartalmát érintő elméleti kérdések. Iskolakultúra. 5, 15-16-17, 31-40.
Szabolcs Éva (2004): Ismeretelmélet és pedagógia. Iskolakultúra. 14, 9, 28-37.
Vajda Zsuzsanna (2001): Pedagógia és pszichológia. Educatio. 10, 1, 49-60.
Veroszta Zsuzsanna (2001): A neveléstudományi karrier nemzetközi vonatkozásai. Educatio. 10, 1, 187-192.
Zsolnai József (2001): Biográfiai széljegyzetek „A maratoni reform”-hoz. Iskolakultúra. 11, 3, 69-80.